A tranzakciós illeték bevezetésének ötlete, amelyet az RMDSZ-hez kötnek, számos kritikát váltott ki. Az elképzelés körüli viták és ellenérvek szaporodnak, miközben a társadalmi és politikai reakciók egyre élesebbé válnak. A kérdéses illeték hatásai és iga
Bár a tranzakciós illeték bevezetése a becslések szerint jelentős, több tízmilliárd eurós bevételt generálhatna az állami költségvetés számára, a gyakorlati alkalmazása számos nem kívánt következményt vonhatna maga után.
A lakosság és a vállalkozások jövedelmének csökkentése mellett a Romániában már így is nehézkesen haladó digitalizációt is hátráltatná, és a készpénzforgalmat ösztönözné. Ennek következtében senkinek nem lenne érdeke digitális fizetési módot választani, hiszen az elektronikus tranzakciók minden alkalommal anyagi terhet jelentenének a felhasználók - legyenek ők magánszemélyek, vállalatok vagy intézmények. Egy ilyen illeték bevezetése újra hosszú sorokat idézne elő a különböző hivatalok és szolgáltatók előtt, mivel az emberek a számlák kifizetésekor inkább a készpénzes megoldásokat részesítenék előnyben az online alternatívák helyett.
Hétfő délután újabb konzultációs találkozóra készül Nicuşor Dan államfő, amelyen részt vesznek a PSD, PNL, USR, RMDSZ és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakcióinak vezetői. Az elnök vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az egyeztetések során már körvonalazódik egy lehetséges "vázlat" a jövőbeli kormányprogramról és a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedésekről. "Kérem, várják meg, amíg bemutatjuk a teljes intézkedéscsomagot. Az eddig ismertté vált javaslatok csupán előzetes forgatókönyvek, semmi sem végleges még" - fogalmazott az államelnök. Dan azt is megjegyezte, hogy reális esély van arra, hogy egy héten belül felfedjék a miniszterelnök-jelölt kilétét, és tíz napon belül megalakuljon az új kormány a parlamentben.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre. Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az államapparátus.
A költségvetési bevételek növelése érdekében a kormány az állami vállalatok magánosítását és tőzsdére vitelét tervezi. Az érintett cégek között található a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő vállalat, a Nuclearelectrica atomenergetikai cég, a konstancai kikötő, valamint a Salrom sóipari társaság. Ezen kívül változások várhatóak az útdíjak terén, valamint új adók bevezetése is szóba került a Facebook, a Google és a TikTok esetében. A kriptovalutákkal folytatott kereskedelemből származó jövedelmek is adóztatás alá kerülhetnek. Emellett a közalkalmazottak bérpótlékainak csökkentése vagy akár eltörlése is lehetséges.
