Segítsünk egymásra bukkanni! Több mint négy évtized telt el azóta, hogy utoljára látták egymást, és most egy régi fénykép segítségével próbálják felkeresni egykori osztálytársaikat.

A múlt emlékei a régi analóg fényképek formájában élnek tovább. Ezek az időtlen kincsek azonban nem örökkévalók, ezért fontos, hogy digitalizálásukkal megőrizzük őket a jövő generációi számára. Ez a folyamat lehetőséget ad arra, hogy a régi emlékeket életben tartsuk, és átadhassuk az utókornak.

Akik az előző évezredben születtek, azok még biztos használtak analóg, filmes fényképezőgépeket. A fotók letűnt időkről mesélnek, a maga valójában mutatják meg azokat a pillanatokat, amelyeket már nem lehet megismételni, a digitalizálás pedig még szebbé teheti ezeket az emlékeket.

Egyre gyakrabban jelenik meg olyan poszt a közösségi médiában is, ahol régi fotókon keresik a rajta szereplőket. Egy férfi például Nyíregyházáról interneten vett meg egy fényképezőgépet, amiben még benne volt a fekete-fehér negatív is. Előhívatta, majd kereste a rajta lévő fiatal hölgyet, hogy vissza tudja adni neki a fényképeket. Legutóbb pedig a Nyíregyházán Hallottam facebook csoportban kért egy nő segítséget, hogy megtalálja régi osztálytársait.

Legutóbb arról is beszámoltunk, hogy milyen sok világhírű fotóművész született hazánkban, André Kertész Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is alkotott. A milliókat érő régi fotóikat szintén folyamatosan digitalizálják az utókor számára.