Számos vállalkozás számára elérhetővé válik a nulla százalékos hitel lehetősége.

A magyar kormány kiemelt célja, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét növelje és támogassa a technológiai és szervezeti megújulásukat. Ennek fő eleme a Demján Sándor Program, amely 8+1 programelemre bomlik és 1400 milliárd forint kkv-szektorba csatornázását segíti elő - mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozásokért felelős államtitkára.

A Demján Sándor program középpontjában a meglévő uniós források hatékonyabb kihasználása áll. A kis- és középvállalkozások számára kiemelkedő lehetőséget nyújt a GINOP Plusz KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely tavaly tavasz óta érhető el a fővároson kívüli vállalkozások számára, októbertől pedig kifejezetten a budapesti cégek is igénybe vehetik ezt a támogatást.

Szabados Richárd tájékoztatása szerint eddig 440 vállalkozás igényelt a köznyelvben "0 százalékos hitelként" ismert visszatérítendő támogatást - ezzel a teljes hitelkeret mintegy 10 százalékéra érkezett igény.

Az államtitkár szerint a kkv-államtitkárság és a programot kezelő Magyar Fejlesztési Bank folyamatosan gyűjtik és értékelik a vállalkozóktól érkező visszajelzéseket és ennek kapcsán már tavalyi is változtattak a hitelprogram feltételein

Szabados Richárd nyilatkozata szerint a mai naptól kezdődően tíz újabb intézkedést vezettek be, amelyek lehetővé teszik, hogy még több vállalkozás hozzáférjen a piacon elérhető legkedvezőbb visszatérítendő forráshoz, amikor új beruházásokat terveznek.

Katona Bence, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója a legfrissebb információk szerint bejelentette, hogy a hitelkérelmek folyamatosan benyújthatók az ország 175 bankfiókjában található MFB Pontokon keresztül. Az Economx érdeklődésére válaszolva a vezérigazgató kiemelte, hogy a bank alaposan felmérte a vállalkozások véleményét az uniós és egyéb támogatott hitelekhez való hozzáférés feltételeivel kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a cégek aggályai a GINOP forrásokkal járó adminisztrációs terhekről részben félreértéseken alapulnak. A felmérés során 10-15 százalékos adminisztrációs terhet azonosítottak, amelyért cserébe 0 százalékos finanszírozás érhető el. Ráadásul Katona Bence hangsúlyozta, hogy a felmérések azt is igazolták, hogy a valódi akadályokat nem az adminisztrációs terhek jelentették, hanem a felhasználási lehetőségek szűk köre és a limitek. A mostani módosítások célja, hogy ezeket a korlátokat jelentősen csökkentsék, lehetővé téve ezzel, hogy a hazai vállalkozások számára még könnyebben és rugalmasabban hozzáférhető legyen a szükséges finanszírozás.