A tűzszünet Irán és Izrael között törékeny, de mégis megjelenik benne a remény. A két ország közti feszültségek ellenére ez a pillanat lehetőséget ad arra, hogy a dialógus és a béke felé lépjünk, noha a helyzet bármikor változhat.
A háború hatásai a teokratikus rezsim nukleáris programjára nézve egészen eltérő információk látnak napvilágot. Míg egyes források azt állítják, hogy a konfliktus jelentősen lelassította a program fejlődését, mások arról beszélnek, hogy a háborús körülmények ellenére a rezsim képes volt fenntartani és akár felerősíteni is nukleáris ambícióit.
A szerdai napon továbbra is érvényben maradt a tűzszünet, amely az Egyesült Államok elnökének közvetítésével jött létre. Mind Irán, mind Izrael megerősítette, hogy a légicsapások leálltak - legalábbis egy időre.
A Reuters beszámolójából kiderül, hogy mindkét fél győzelemként értékelte a kedden véget ért, 12 napon át tartó fegyveres konfliktust, amelyhez az Egyesült Államok is csatlakozott, amikor légicsapásokkal támogatta Izraelt az iráni urándúsító létesítmények ellen. Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti megbízottja kedd este arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között ígéretes egyeztetések zajlanak, és a Fehér Ház bízik egy hosszú távú békemegállapodás elérésében. "Már zajlanak a tárgyalások, nem csak közvetlenül, hanem közvetítők útján is" - fogalmazott, hozzátéve, hogy reményeik szerint olyan hosszú távú béke születhet, amely új lendületet adhat Iránnak.
Donald Trump felhívta Benjamin Netanjahut, szerinte az izraeli vadászrepülőgépek már vissza is fordultak Iránból
A június 13-án kirobbant háború során Izrael célba vette iráni nukleáris létesítményeit, és sorozatos támadásokat indított az iráni hadsereg és a Forradalmi Gárda vezetői, valamint atomkutatók ellen. Egyetlen akcióban kilenc ilyen személyt ölt meg. A konfliktusba vasárnap hajnali órákban az Egyesült Államok is bekapcsolódott, egy légicsapás erejéig. Ezt követően Irán hétfőn megtorlásként a katari al-Udeid légitámaszpontot támadta meg, amely az Egyesült Államok legnagyobb katonai bázisa a Közel-Keleten. Az iráni támadás során annyi rakétát és bombát vetettek be, amennyit az amerikaiak a natanzi, iszfaháni és fordói nukleáris létesítmények ellen használtak. Az iráni hatóságok szerint a támadásoknak 610 halottja és csaknem 5000 sebesültje van, azonban a károk pontos mértéke a szigorú sajtókorlátozások miatt nem ellenőrizhető. Izraelben eddig 28 áldozatról érkeztek hírek.
Az Egyesült Államok a háború lezárása előtt két nappal avatkozott be, amikor 200 méterre a föld alá GBU-57 típusú bunkerromboló bombákat vetett be, a többi között a hegy gyomrában lévő fordói atomkomplexum ellen létesítmény ellen. Donald Trump úgy fogalmazott, hogy ezzel megsemmisítették Irán nukleáris programját, lehetetlenné téve az atombomba előállítását, ezzel lényegében kiiktatva a tárgyalások egyik fő vitapontját. Irán azonban továbbra is azt hangsúlyozza, hogy atomfegyver előállítására nem törekszik.
Továbbra is kérdés, milyen mértékben károsodott ténylegesen az iráni nukleáris program. Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) előzetes jelentései szerint a károk talán nem olyan jelentősek, mint ahogyan Donald Trump állította: a csapások két létesítmény bejáratát torlaszolták el, de a földalatti épületek épségben maradtak, az iráni dúsított uránkészletek nem semmisültek meg, a programot legfeljebb egy-két hónappal vethették vissza. A Fehér Ház ezt az értékelést teljesen tévesnek nevezte. "A lényeg, hogy ma sokkal távolabb vannak az atomfegyvertől, mint mielőtt az elnök ezt a bátor lépést megtette volna" - fogalmazott Marco Rubio külügyminiszter a Politicónak. A Washington Post beszámolója szerint több centrifuga is sértetlenül vészelte át a támadásokat.
Donald Trump kifejezte háláját Iránnak, amiért figyelmeztette az Egyesült Államokat a katari amerikai támaszpontot fenyegető támadás előtt.
Donald Trump adminisztrációja kedden tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy a hétvégi támadások meggyengítették Irán nukleáris programját, de nem szüntették meg teljesen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden ismét megerősítette: az iráni támadás után megszűnt az atomkatasztrófa veszélye, és eltökélt abban, hogy meggátoljon minden iráni kísérletet a program újbóli indítására. "Két azonnali létfontosságú fenyegetést hárítottunk el: az atomháború és a 20 000 ballisztikus rakéta jelentette teljes pusztulás veszélyét" - mondta ismételten Benjamin Netanjahu. Maszúd Pezeskiján iráni elnök iráni sajtójelentések szerint jelentős győzelemként értékelte a háború befejezését. Arról is nyilatkozott, hogy Teherán kész egyeztetni az Egyesült Államokkal fennálló vitás kérdésekről - számolt be az IRNA.
Az iráni parlament szerdán egy jelentős törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely az ENSZ nukleáris ellenőrző szervével, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (IAEA) való együttműködés felfüggesztését célozza. Azonban, mielőtt a javaslat életbe lépne, a legfelső biztonsági tanács hozzájárulása is elengedhetetlen. Donald Trump számára ez a helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a NATO-csúcstalálkozón Hágában eredményként tüntesse fel a háború gyors lezárását és Irán nukleáris programjának mérséklését - amely régóta aggasztja a nyugati hatalmakat. A háború nemcsak a külpolitikai tájképet formálja, hanem felgyorsította az iráni belpolitikai folyamatokat is, különösen Ali Khamenei, a 86 éves legfőbb vezető utódlásának kérdését. Öt forrásra hivatkozva egy lehetséges utódként említik Hasszan Homeinit, a forradalom alapítójának, Ruhollah Homeininek az unokáját, aki reformpárti nézeteivel itthon és a nemzetközi színtéren is elfogadható jelöltnek számít.
Az iráni hatóságok rendkívüli tempóban próbálták bizonyítani, hogy uralják a helyzetet egy olyan konfliktust követően, amely világossá tette: Izrael alaposan tájékozott az iráni vezetők helyzetéről, míg ügynökeik alaposan beágyazódtak az ország struktúráiba.
Nukleáris fegyverekről, a folytatódó iráni atomprogramról polemizált Dmitrij Medvegyev és Donald Trump
