Van egy varázslatos ország a világban, ahol az emberek fele annyira elmerült a mindennapi élet örömeiben, hogy észre sem veszi, hogy a hétvégén választások zajlanak.

A különleges mexikói versenyen részt vesz egy elítélt drogkereskedő, valamint egy kartellek ügyeivel foglalkozó ügyvéd is.

Még 2024-ben lépett életbe Mexikóban az előző elnök, Andrés Manuel López Obrador, becenevén AMLO utolsó lépéseként hátrahagyott alkotmánymódosítás. Ennek egyik következményét már utóda és mentoráltja, a szintén Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Morena) párti jelenlegi elnök, Claudia Sheinbaum vezényelheti majd le az Egyesült Államok határozott tiltakozása ellenére.

A közelmúltban bejelentett igazságügyi reform keretében Mexikóban a bírák, beleértve a legfelsőbb bíróság tagjait is, közvetlenül az állampolgárok választása révén kerülnek pozíciójukba. Andrés Manuel López Obrador (AMLO) e lépést azzal indokolta, hogy az ország igazságszolgáltatási rendszere súlyosan korrupt, és sürgős szükség van a demokratizálására. Célja, hogy megakadályozza, hogy a különböző gazdasági és politikai érdekeltségekkel rendelkező bűnszervezetek befolyásolják a jogi döntéseket, ezáltal erősítve a jogállamiságot és a társadalmi igazságosságot.

Tény és való, hogy a korrupció az igazságszolgáltatási rendszert is évtizedek óta áthatja, mint a latin-amerikai ország minden más hatalmi ágát, de az alkotmánymódosítás aligha fog ezen változtatni. Előrevetíti ezt az is, hogy kik indulhatnak a most hétvégén tartandó első ilyen választáson.

A mexikói sajtóban és a kongresszusban is már hetek óta lázban ég a közvélemény: a jelöltek között akad nem egy, nem kettő, hanem több olyan személy, akiknek a múltja bűnszervezetekkel fonódik össze. Az új elnök a felvetésre, miszerint a kétes hírnevű jelölteket esetleg ki kellene zárni a választási folyamatból, így reagált: ha valakinek bűnügyi kapcsolatai vannak, a tisztelt képviselők tegyenek feljelentést, amit a hatóságok kivizsgálnak, és majd ők döntik el, hogy a szóban forgó személyek indulhatnak-e a választásokon.

Úgy tűnik, hogy ez eddig még nem vonatkozott egy bizonyos Leopoldo Chavezre, aki Durango állam szövetségi bírói székéért kampányol úgy, hogy hat évet ült amerikai börtönben. A vád: kábítószerkereskedelem. Durango állam egyébként a mexikói arany háromszög része, egy olyan területé, amelyet kartellek irányítanak, és ahol marihuánát és mákot termesztenek a belőle kinyert ópiumért.

Nuevo León államban Fernando Escamilla, egy szövetségi bűnügyi bírói pozícióra pályázik, és már elindult a választási kampánya. Érdekes, hogy korábban a hírhedt Los Zetas kartell ügyvédjeként tevékenykedett, amely a bűnözés egyik legvéresebb fejezetét képviseli. A Reutersnek adott interjújában Escamilla kifejtette, hogy a kiadatási törvények terén szerzett tapasztalata, amely során jogi támogatást nyújtott a kartell vezetőinek, véleménye szerint inkább előnyös helyzetbe hozza őt, mintsem hátrányos lenne.

A legnagyobb hullámokat mégis Silvia Delgado érkezése keltette, aki a hírhedt Sinaloa kartell vezérének, El Chapo Guzmánnak a jogi csapatában tevékenykedett. Az ő politikai pályafutása Chihuahua államban kezdődik.

A Defensorxs mexikói civil szervezet összesen 13 olyan jelöltet azonosított, akiknek a politikai pályázata "kockázatosnak" tekinthető. Ezek között nem csupán drogkereskedelemmel összefüggésbe hozott személyek szerepelnek, hanem például a szektaként elhíresült La Luz del Mundo egyház tagjai is. Ennek az egyháznak a vezetője, Naasón Joaquín García, jelenleg az Egyesült Államokban van börtönben, ahol kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények miatt büntetik. A vizsgálat során számos olyan jelöltet is felfedeztek, akik büntetett előélettel rendelkeznek: köztük akad olyan, akit nemi erőszakért ítéltek el, valamint olyan is, akit az ítélet szerint egy újságíró elrablásában való részvétel miatt vonhattak felelősségre.

A Defensorxs álláspontja szerint a jelöltek simán átestek a kongresszus által Scheinbaum által emlegetett szűrőn. Pár hónappal ezelőtt, a választásokra való felkészülés során, minden hatalmi ág külön bizottságot alakított, hogy alaposan átvizsgálják a különböző pozíciókra pályázó jelölteket. A kiválasztási kritériumok között nemcsak a megfelelő végzettség szerepelt, hanem a mexikói állampolgárság és a büntetlen előélet is – elméletben. Minden bizottság elutasított bizonyos jelölteket, de úgy tűnik, hogy számos kétes háttérrel rendelkező személy sikeresen átjutott a látszólagos szűrőn.

A választók nemcsak a helyi törvényszékek bíróit szavazzák meg, de például vezető bírókat is a mexikói legfelsőbb bíróságba, és a nemzeti választási bizottság élére is. Scheinbaum szerint azzal, hogy ezt a döntést is az emberek kezébe adják a demokráciát erősítik. "Mindig támogatni kell, hogy a nép döntsön. Ahogy (Benito) Juárez mondta, mindent a néppel, semmit a nép nélkül. Mi ilyen kormány vagyunk, és ez mutatja be a legjobban azt a változást, amit megél az országunk" - idézi az elnököt az El Universal.

A legfrissebb felmérés alapján a szavazás iránti érdeklődés meglehetősen alacsony. A válaszadók közel fele nem is volt tisztában azzal, hogy a hétvégén választások zajlanak, míg tízből egy személy nem tudta, kik a jelöltek és milyen pozíciókra lehet szavazni.