A békeidők logikája immár a múlté: Nagy-Britannia fokozott háborús felkészülésbe kezd.
Az Egyesült Királyság védelmi politikája új korszak küszöbén áll. A Munkáspárt kormánya és a Védelmi Minisztérium (MoD) vezetősége együttes erővel készül arra, hogy a következő évtizedekben alapjaiban változtassa meg a hadsereg működését, beszerzési folyamatait és stratégiai irányvonalát. A cél, hogy a brit védelem rugalmasabb és hatékonyabb legyen a megváltozott globális kihívások tükrében.
"Nem állunk háborúban, de a békének is vége" - ebben foglalható össze a brit kormány új hozzáállása az Európát fenyegető veszélyekről.
A hivatalos kormányzati iratok alapján Londonnak "új megközelítést kell alkalmaznia a háborús felkészülésben, mint ahogyan azt az elmúlt évtizedek során soha nem tette" - nem külföldi expedíciókra, hanem Európa védelmére, a saját érdekei védelmében.
A 2025-ös Stratégiai Védelmi Áttekintés (SDR) világosan megfogalmazza, hogy "a világ ma sokkal veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb, mint a hidegháború idején bármikor". A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságot nem csupán hagyományos állami fenyegetések, hanem "hibrid, technológiai és gazdasági" kihívások is sújtják. Ennek megfelelően az ipari, katonai és kiberképességek összehangolt fejlesztése kiemelt nemzeti biztonsági prioritássá vált.
A londoni kabinet célja, hogy a brit fegyveres erők a következő évtizedben felkészültebbé és harckészebbé váljanak a nagy intenzitású konfliktusok kezelésére. Ehhez szükséges a beszerzési folyamatok felgyorsítása, a gyártókapacitások növelése, valamint a katonai ipar stratégiai szemléletű "hadigazdasági" üzemmódba állítása.
288 milliárd font - a brit hadikassza újra átalakulás előtt áll.
A Védelmi Minisztérium 2033-ig 288,6 milliárd fontot különít el katonai felszerelésekre, fejlesztésekre és ipari támogatásokra. Az úgynevezett Equipment Plan (Felszerelési terv) a brit hadsereg, a királyi haditengerészet és légierő modernizációjának gerince, amibe új támadó-atom-tengeralattjárók, páncélozott járművek, lőszer- és rakétagyártás, valamint a Royal Navy hajógyártási programja tartoznak bele.
A cél az, hogy a korábban hosszú évekig elhúzódó beszerzési folyamatokat radikálisan felgyorsítsák. Ahogy Luke Pollard, a védelmi beszerzésekért felelős miniszter is kifejtette: "Ami eddig öt évbe telt, annak mostantól két év alatt kell megvalósulnia; ami eddig két évig tartott, azt pedig egy évre kell csökkentenünk."
Pollard megállapítása szerint a brit védelmi rendszer "a békeidők logikájára" támaszkodott, miközben a valóság már rég nem békés. A miniszter kiemelte, hogy a beszerzési kockázatokat újra kell gondolni: "Bár nem vagyunk háborúban, a béke állapota is eltűnt."
A "háborús felkészülés" nem egyenlő a háborúval - viszont megszünteti a tétlenség állapotát.
A kormányzati kommunikáció és a parlamenti bizottságok elemzései arra engednek következtetni, hogy London a jövőbeli konfliktusokat Európa közvetlen szomszédságában, nem pedig távoli katonai beavatkozások keretében kívánja kezelni. Az SDR több ponton hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak fel kell készülni a nagyhatalmi verseny kihívásaira. Ezen kívül a hibrid, információs és gazdasági hadviselés elleni védekezéshez "egész-állami" (whole-of-government) megközelítést javasol, amely a különböző állami intézmények együttműködését igényli.
Ez a szemléletváltozás nem csupán katonai, hanem ipar- és gazdaságpolitikai váltást is jelent. A kormány új fegyver- és lőszergyárak építését, a drón- és rakétatechnológiák fejlesztésének felgyorsítását, valamint a kiberhadviselési kapacitások bővítését tervezi. A hangsúly a felkészültségen van, nem az azonnali háborús cselekvésen.
Politikai üzenet Oroszországnak és a brit társadalomnak Kedves Oroszország és a brit közvélemény, A világ egyre bonyolultabbá válik, és e bonyodalmak közepette fontos, hogy mindannyian felelősségteljesen és bölcsen cselekedjünk. Oroszország számára elengedhetetlen, hogy megértse a nemzetközi közösség elvárásait, és nyitott legyen a párbeszédre, amely a béke és a stabilitás irányába mutat. A múlt tanulságai arra figyelmeztetnek, hogy a konfliktusok nem oldanak meg problémákat, csupán újabbakat szülnek. Ugyanakkor a brit társadalom számára is üzenet érkezik: a sokszínűség és az együttműködés ereje minden kihívást legyőzhet. Az egység, a megértés és a szolidaritás kulcsfontosságúak abban, hogy közösen építsük a jövőt. A különböző nézőpontok megismerése és a kulturális párbeszéd elősegítése hozzájárulhat a békés együttéléshez. Együtt, Oroszország és a brit társadalom, képesek vagyunk egy olyan világot teremteni, ahol a kölcsönös tisztelet és a párbeszéd dominál. Itt az ideje, hogy közösen lépjünk a béke és az együttműködés útjára!
A brit védelmi politika új iránya egyértelműen reagál az orosz agresszióra és a NATO-keleti szárny feszültségeire. George Robertson volt NATO-főtitkár a közelmúltban úgy fogalmazott: "Oroszország egyértelműen háborúban áll velünk - ha mi nem is, ők igen." A londoni kormányzat azonban egyelőre kerüli a konfrontatív retorikát, és a "háborús felkészülés" kifejezés elsősorban strukturális és logisztikai fordulatot jelöl, nem katonai mozgósítást.
A döntések mögött politikai üzenetek rejlenek. Nagy-Britannia nem kíván lemaradni sem az Egyesült Államok, sem a kontinens más részein zajló fegyverkezési fejlesztések mögött. A kormányzati anyagok célul tűzik ki, hogy visszanyerjék a NATO keretein belül betöltött "vezető európai védelmi hatalom" státuszt.
A brit stratégiai átalakulás összhangban áll a szélesebb európai tendenciákkal. A kontinens hadereje – beleértve Németországot, Franciaországot, Lengyelországot és a skandináv országokat – szintén a "háborús ipar" logikájára áll át. Az Egyesült Királyság nem csupán új versenyt hirdet, hanem szeretne aktívan részt venni az európai védelmi reneszánszban, amely a biztonság és a védelem új dimenzióit nyitja meg.
A britek esetében a fókusz már nem azon van, hogy elkerülhető-e a háború, hanem inkább azon, hogy vajon időben felkészültek-e a lehetséges konfliktusra.




