Vajon végleg el kell búcsúznunk ettől a különleges magyar gyümölcstől? Itt az ideje, hogy szembenézzünk a keserű valósággal - Agrárszektor.
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Az erős fagykárok következtében a gyümölcsgazdálkodás számára különösen nehéz évek (2020, 2021, 2023) során csupán 8-15 ezer tonna őszibarackot tudtunk betakarítani. Ezzel szemben a kedvező évjáratokban, amikor a termés meghaladta a 40 ezer tonnát, örömteli bőséget tapasztalhattunk – bár ez az utolsó öt évben csupán egyszer, öt évvel ezelőtt valósult meg. A legnagyobb termesztési terület Csongrád-Csanád vármegyében található, ahol 1 350 hektáron, az ültetvények körülbelül felén termelik az őszibarackot. 2021-ig az őszibarack és nektarin exportja szinte elenyésző volt, csupán 0-500 tonna között mozgott, de azóta ez a mennyiség évi 1 000-1 300 tonnára emelkedett. Magyarországra évente 10-15 ezer tonna őszibarack érkezik, elsősorban Görögország, Olaszország és Spanyolország irányából – tájékoztat a FruitVeB.
A tavalyi korai szezonkezdet, illetve a hosszú nyári hőség és aszály ellenére idén közepes-jó virágzás volt tapasztalható normál időben (két-három héttel később, mint tavaly). Ebben az időszakban általában kedvező időjárás uralkodott, ami hozzájárult az ideális virágzáshoz. Országos szinten problémát okozott idén a tafrina elleni védekezés, melynek oka egyrészről a rendkívül nagy számú elhanyagolt ültetvény (ami fertőzési gócpontokat alakít ki), másrészt a gyakori, kora tavaszi hűvös időszak, ami kedvezett a fertőzésnek. Ráadásul a folyamatos hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló növényvédő szer a sikeres védekezéshez. A növényvédelmi problémák ellenére márciusban a virágzás minőségét tekintve egy jó termésre számítottunk, azonban a tavaszi fagyok idén is megérkeztek és súlyos károkat okoztak az őszibarack ágazatban is.
Az első fagyhullám március közepén érkezett Magyarországra, ami nem bírt országos szinten jelentőséggel, de egyes termőtájakon a virágzás előtt álló őszibarack ültetvényekben okozott mérsékelt virágkárokat. Ez még érdemi terméskiesést nem eredményezett volna. Az április 5-én érkező markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget. Már 6-án reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy. Április 7-én virradóra viszont az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben - főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) - számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.
Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka "megkímélt" Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 10%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.
A gazdatársadalom előrejelzésekre alapozva felkészült a fagyra, és különböző védekezési stratégiákat alkalmazott, mint például biostimulátorok használata és hőtermelő, légkeveréses módszerek. Azonban az idei évben egy súlyos, elkerülhetetlen fagy érkezett, amely komoly pusztítást végzett. A fagyos éjszakák során többször is megállt a szél, ami miatt a hőmérsékletek -5 és -8 fok közé süllyedtek az őszibarack termesztési területeken. A károkat nemcsak a légmozgás hiánya, hanem a rendkívüli lehűlés is súlyosbította, hiszen a fagyhatás akár 12-13 órán keresztül is tartott.
Az áprilisi fagyok következményeként a 2025-ös évben a korábbi, 26 ezer tonnás terméshez képest csupán 20-30%-os hozamot várnak, ami 5 000 és 8 000 tonna között alakulhat, feltéve, hogy a szezon hátralévő részében nem lépnek fel további szélsőséges időjárási jelenségek.
A betakarított gyümölcs mennyisége szempontjából a gyümölcsméretek növekedése kedvező hatással lehet, hiszen a gyenge termés következtében az egyes gyümölcsök tömege javulhat. Ugyanakkor nem elhanyagolható a negatív hatások sora sem: a hideghatás következtében bekövetkező gyümölcshullás, amely bármikor a szüret előtt megtörténhet, valamint a viharok és jégverések okozta károk, továbbá a szélsőséges aszályos időszakok mind jelentős veszélyt jelentenek. A Dunántúlon található őszibarack ültetvények az áprilisi hónapot 50-60%-os kárral túlélték, ám országos szinten a fagykár mértéke 80-100% között mozog. Az április 5-10. közötti időszakban virágzó korai fajták esetében 100%-os kár tapasztalható, míg a kései fajták között csak néhány helyi ültetvény úszta meg kisebb mértékű fagykárral.
