A magyar erdők értékei veszélyben forognak – az illegális gyűjtők tevékenysége súlyosan fenyegeti ezeket a természeti kincseket. Az Agrárszektor elemzése szerint az erdők biológiai sokfélesége és ökoszisztémájuk egyensúlya komoly károkat szenved el, ami a

A decemberi Agrárszektor konferencia keretében már tizenegyedik alkalommal kerülnek átadásra a neves agrárdíjak, melyeket tíz különböző kategóriában osztunk ki. Ezekre a díjakra az agrárium bármely kiemelkedő szakmai tevékenységet folytató szereplője pályázhat vagy nevezhető.

A Jászság kiemelkedő jelentőségű szarvasgomba élőhely, ahonnan egy évtizeddel ezelőtt az ország termelésének kilencven százaléka származott. A térség azonban ma már számos problémával néz szembe, amelyek közül az illegális gyűjtés különösen súlyos gondot jelent.

Az illegális tevékenység elsősorban a Jászság déli részén jellemző, ahol a munkalehetőségek korlátozottabbak, szemben az északi területekkel, ahol több multinacionális vállalat is megtelepedett. Bár a gyűjtést a vidékfejlesztési miniszter 24/2012. rendelete szabályozza, a természetvédelmi bírság nem bizonyul elég hatékony visszatartó erőnek,

hiszen míg a hivatalos kereskedelemben a szarvasgomba kilója akár 100 ezer forintba is kerülhet, addig az illegális gyűjtők 30-35 ezer forintért is értékesítik.

Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak nyilatkozva rávilágított, hogy három alapvető tényező gátolja a hazai szarvasgomba-termelést. "Az utóbbi évek során a klímaváltozás, a fokozódó szárazság és az egyenetlen csapadékelosztás komoly hatással van a gombák természetes élőhelyeire" - hangsúlyozta a szakértő, megjegyezve, hogy a korábban évi 30 tonnás termelés drámaian csökkent, ahogyan az export is jelentős mértékben visszaesett.

Az ültetvényeken a helyzet kissé kedvezőbb, mivel az öntözés segítségével hatékonyan kezelhetők a felmerülő nehézségek.

A szövetségnek jelenleg 360 hivatalos gyűjtő tagja van, de egy másik jelentős kihívás az illegális gyűjtés, amely során a hozzá nem értő egyének gyakran súlyosan károsítják az élőhelyeket. A harmadik probléma a túlgyűjtés, amely már a jogszerű tulajdonosokat és gyűjtőket is érinti. "Nem engedhető meg, hogy még éjszaka is dolgozzanak a kutyák, mert ez előbb-utóbb kimeríti az élőhelyeket; sajnos, erre már számos elkeserítő példa található Magyarországon" - hangsúlyozta Bratek Zoltán.

A szarvasgomba gyűjtésének módszerei is változtak az idők során. Régebben sertésekkel keresték a gombát, ma már főként kutyákkal, elsősorban golden retrieverekkel és simaszőrű magyar vizslákkal. A kutyák előnye, hogy nem táplálékként tekintenek a gombára, hanem csak játéklehetőségként.

A szarvasgomba termesztésének jövedelmezősége továbbra is figyelemre méltó. Egy hektáros ültetvény szezonális hozama elérheti akár az 50 kilogrammot is, míg megfelelő öntözés mellett ez a mennyiség akár meg is duplázódhat. Az 50 kilogramm termés esetén ez körülbelül 5 millió forintos bevételt biztosíthat, és a költségek levonása után is jelentős nyereségre lehet számítani.

A magas jövedelmezőség miatt azonban egyre több biztonsági intézkedésre van szükség: erős kerítések, sőt, biztonsági őrök alkalmazása is jellemző.

Magyarországon hat különféle szarvasgomba fajta található, ezek közül a két legjelentősebb a nyári szarvasgomba (kilogrammonként 100 000 forint) és a fekete szarvasgomba (közel 150 000 forint/kg). Rossz termés esetén az árak jelentősen emelkedhetnek, négy évvel ezelőtt például a nyári szarvasgomba kilójáért 300 000 forintot is elkértek.

A homoki szarvasgomba egy igazi különlegesség, amely kizárólag Magyarországon honos. Ez a szarvasgomba nemcsak a hazai gasztronómia kincse, hanem egyedülálló édes ízével is lenyűgöz. A nyári szarvasgomba illata a frissen főtt kukoricára emlékeztet, míg íze a legfinomabb diókéhoz hasonlítható. A gyűjtési időszaka május végétől augusztus végéig terjed, ellentétben más fajtákkal, amelyek november végéig érhetők el. Érdemes megemlíteni, hogy 2014-ben Jászivány határában bukkantak rá Magyarország eddigi legnagyobb, 1,28 kg-os homoki szarvasgombájára, amely igazi szenzációt jelentett a gombászok számára.

A jászsági tölgyesek páratlan lehetőségeket kínálnak a szarvasgomba termesztésére. A Zagyva és a Tarna által kialakított medence területén a talajvíz viszonylag magasra emelkedik, így sok szakértő ezt a vidéket a világ egyik legkiválóbb termőhelyének tartja. A NEFAG (Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) elkötelezetten dolgozik a terület rendjének fenntartásán és a szakszerű gyűjtési gyakorlatok érvényesítésén, biztosítva ezzel a fenntartható erőforrás-használatot.

A hivatalos adatok szerint a nyári szarvasgombatermés évente átlagosan 14-16 tonna, bár az illegálisan forgalomba került mennyiség csak becsülhető.

Bár a Jászság a legnagyobb termőterület, jelentős élőhelyek találhatók a Bükkben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben is. Magyarország továbbra is az első vonalban van az export tekintetében, évente jelentős mennyiségű szarvasgomba kerül Nyugat-Európába, elsősorban Olaszországba.