A Monster felemelkedése és bukása - HR Portál A Monster, mint az online álláskeresés úttörője, több mint két évtizede formálja a munka világát. A platform indulása óta számos változáson ment keresztül, amelyeket a technológiai fejlődés és a munkaerőpiaci

Közel 30 éven át a Monster.com meghatározó szereplője volt az online álláskeresési és toborzási iparnak. 2025 júniusában aztán a Monster önkéntes csődöt jelentett be, feldarabolva eladták a céget, európai oldalai megszűntek. Mi vezetett a világ egykori első számú állásportáljának bukásához?

A vállalatot 1994-ben The Monster Board néven alapították - abban az évben, amikor elindult a Word Wide Web (www) - és az első online állásportálok egyike volt. A kilencvenes években az online állásoldal hatalmas innovációnak számított. Az álláskeresőknek már nem kellett print újságok álláshirdetésein átrágniuk magukat, hogy megtalálják a hozzájuk illő pozíciót és a munkaadóknak is felgyorsult a toborzás. A világ minden részén láthatták hirdetéseiket egészen addig, amíg le nem vették, a pályázatok pedig postai út helyett/mellett e-mailen is érkezhettek. Jóval a web 2.0 és a közösségi oldalak megjelenése előtt, a 90-es évek végén a monster a világ 15 leglátogatottabb weboldala közé tartozott.

A 2000-es évek elejére a Monster.com közismert márkanévvé vált, ekkor a TMP Worldwide leányvállalata volt, és később Monster Worldwide, Inc. néven került be a New York-i Tőzsdére és lett az 500 legnagyobb céget tömörítő S&P500 index tagja.

Agresszív marketingstratégiák, online és televíziós kampányok, valamint széleskörű nemzetközi jelenlét révén a vállalat gyorsan megszerezte vezető pozícióját. Az Egyesült Államok robbanásszerűen fejlődő online álláspiacának másik jelentős szereplője ebben az időszakban a CareerBuilder volt. Mindkét cég hajlandó volt dollármilliókat fektetni abba, hogy az ezredfordulón SuperBowl reklámokban (ez az egyik legdrágább reklámfelület a világon, amely az amerikai futball nagydöntőjének szünetében kerül adásba) versenyezzenek. Céljuk az volt, hogy megkönnyítsék az álláskeresők tízmillióinak munkakeresését, míg a vállalatok számára a toborzási folyamatokat egyszerűsítsék.

2006-ra a Monster bevétele átlépte az 1 milliárd dollárt, ezzel pedig egyértelműen az iparág éllovasává vált.

Bár a Monster mérete és korai előnyei figyelemre méltóak, kezdettől fogva észlelhető, hogy nem tudta kihasználni a számára adódó kulcsfontosságú lehetőségeket:

Lemaradt a mobilos fejlesztések terén, holott az álláskeresők egyre inkább a telefonjaik segítségével keresték a munkalehetőségeket, és mindezt felhasználóbarát módon kívánták megtenni.

- A szaknyelvben "data-driven matching"-ben (az álláskeresők és munkalehetőségek adatvezérelt párosításában) és az oldal közösségi médiába integrálásában is lassan lépdelt előre.

- Túlzottan támaszkodott a fizetett álláshirdetésekre, míg a feltörekvő versenytársak freemium modelleket kínáltak.

- Felvásárlásai nem sikerültek igazán, az újonnan integrált portálok és szolgáltatások nem nyújtottak egyértelmű értéket a felhasználóknak.

2011-ben a Facebook megpróbálta kihasználni saját platformját és felhasználói közösségét, hogy elindítson egy LinkedIn alternatívát BeKnown néven. Azonban a kezdeményezés néhány hónap elteltével kudarccal zárult.

A Monster érezte a feltörekvő konkurencia szorítását és 2009 január elején megújítottnak mondott oldallal, új marketing menedzsmenttel, nagy költségvetésű marketing kampánnyal akarta megmutatni, ki is vezeti az iparágat. A 2009-es Super Bowlon ezt a 30 másodperces reklámfilmet vetítették le.

Az egyik szobában a vezető kényelmes foteljében pihen, felette pedig egy impozáns szarvastrófea díszíti a falat. A közeli falon, egy másik szobából lóg be a szarvas másik fele, mintegy szimbolizálva a hatalom és a természet közötti ellentétet. Alatta, a beosztott nyomorúságos körülmények között végzi munkáját, miközben a szarvas tekintete mintha folyamatosan figyelné őt, emlékeztetve arra, hogy a munkahelyi hierarchia nem csak a fizikai térben, hanem a szellemi terhekben is megnyilvánul.

Nagyot futott a Don't fight Monday című szintén Super-Bowl reklám, ami a hétfői napfelkelte elleni reménytelen küzdelmet mutatja be és valami jobbat ajánl. (Itt tekinthető meg).

Legnagyobb riválisuk kreatív megközelítést választott a munkavállalók motiválására. Íme a CareerBuilder híres Super Bowl-reklámja, amelyben csimpánzokkal illusztrálják a kollégákat, ezzel ösztönözve azokat a váltásra, akik felismerik magukat és a munkahelyi környezetüket (és valljuk be, sokan érezhették ezt...).

Míg a két amerikai óriás, a Monster és a CareerBuilder, szoros versenyt vívtak egymással, egy új szereplő, amely 2004-ben lépett a színre, halkan, de annál hatékonyabban robbant be a piacra. 2010 közepére már sikerült megelőznie a Monstert a legnagyobb álláspiacokon, mind látogatottság, mind márkaismertség, valamint álláshirdetések számában. Ez az innovatív platform nem volt más, mint az Indeed, amelyet az alapítói „az első álláskereső motorjaként” mutattak be. A klasszikus állásportáloktól eltérően az Indeed gyakorlatilag összegyűjtötte az interneten elérhető álláshirdetéseket, és ezzel egy tisztább, gyorsabb, hirdetésmentes élményt kínált mind a munkaadóknak, mind az álláskeresőknek — mindezt ingyenesen. A munkaadóknak csupán a kiemelt hirdetésekért kellett fizetniük, ami gyökeresen átalakította a Monster által képviselt hagyományos, fizetős stratégiát.

Az Indeed letisztult keresőplatformjához viszonyítva a Monster friss, csillogó-villogó weboldala úgy tűnik, hogy megrekedt. Bár a dizájn új és vonzó, a felhasználói élmény mégis elavultnak hat, és a hatékonyság is egyre csökken.

A Monster 2010-ben arra törekedett, hogy visszanyerje korábbi vezető szerepét a piacon, ezért megvásárolta a Yahoo! HotJobs platformot, amely akkoriban az Egyesült Államok harmadik legnagyobb állásportálja volt bevétel szempontjából. Azonban az integrációs folyamat végül nem bizonyult sikeresnek.

2016-ban a Randstad, a világ egyik legnagyobb HR szolgáltatója, megvásárolta a Monstert, amely éppen lejtmenetbe került. Az üzlet értéke 429 millió dollár volt, ami már csupán a cég korábbi piaci értékének egy kis részét tette ki.

Az évezred elején kiemelkedő szerepet játszó álláskereső platform, a CareerBuilder, 2017-ben az Apollo Global Management által irányított konzorciumhoz került.

2024 szeptemberében az Apollo és a Randstad egy izgalmas együttműködés keretében megalapította a Zen JV LLC-t, amely a Monster és a CareerBuilder egyesítésével jött létre. A tulajdonosi struktúra alapján az Apollo 51%-os, míg a Randstad 49%-os részesedéssel bír. A vállalat célja, hogy összegyűjtse erőforrásait, minimalizálja a költségeket, és erős pozíciót építsen ki a dinamikusan fejlődő toborzási piacon.

2025. június 24-én a Monster és a CareerBuilder bejelentette, hogy önkéntes csődöt kérnek. A cég hivatalosan is közölte, hogy el kívánja adni eszközeit, hogy a jövőbeli működését rendezni tudja.

- az állásportál működtetését a JobGet számára,

- a médiatulajdonokat a Valnet számára.

- a kormányzati szolgáltatásokat a Valsoft Corporation részére.

Július 17-én versenyes aukciót tartottak, ahol a BOLD Holdings végül 28,4 millió dollárral nyert a JobGet kezdeti 7 millió dolláros "stalking horse" ajánlatával szemben. A BOLD-ot két korábbi Monster alkalmazott, Doug Jackson és Jamie Freundlich alapította, akik már építettek egy jelentős karrier-technológiai portfóliót (MyPerfectResume, FlexJobs, LiveCareer, Zety).

A BOLD elkötelezte magát amellett, hogy globálisan legalább 350 munkavállalónak ajánl munkalehetőséget. Ugyanakkor a Monster Europe nemzetközi divíziójára egyetlen érdeklődő sem érkezett. Ez a helyzet véglegesen meghatározta a Monster európai munkatársainak jövőjét.

Ez a Monster történetének utolsó fejezetét zárja le. A Monster név így Európában végleg eltűnt a színről. A német, francia, olasz és osztrák weboldalakon jelenleg egy önéletrajz-készítő szolgáltatás üzemel. Az alkalmazottakat botrányos körülmények között bocsátották el, ami sok vitát generált. (A Monster európai leállásának körülményeiről egy külön cikkben fogunk beszámolni.) Az Egyesült Államokban a Monster továbbra is működik, de a már ismert formájában vége.

A Monster bukása nem egyetlen oknak köszönhető - ez egy ezer apró vágás által okozott elmúlás volt. Íme a legfontosabb okok:

1. A Monster elhitte, hogy tartósan a csúcson marad, lemaradt az innovációban.

Kezdetben fokozatosan lépett be a mobiloptimalizálás világába, valamint a mesterséges intelligencia és a felhasználóbarát eszközök integrálásába.

A részvényesek számára nyújtott érték növelése érdekében kizárólag a fizetős hirdetési modellre összpontosított, elvetve a freemium lehetőséget. Ez a döntés azonban sok kis- és középvállalkozás számára elriasztó hatással bírt.

4. Folyamatosan kedvezőtlen akvizíciós döntések születtek, és az egyesülések végrehajtása is problémás volt.

5. A versenytársak, mint az Indeed, a LinkedIn és a ZipRecruiter, innovatív toborzási megoldásokat kínálnak, amelyek egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a munkaerő keresést.

A Monster 2004. április 24-én lépett be a magyar piacra, amikor megvásárolta a német eredetű Jobpilot magyar leányvállalatát, ezzel együtt az egész európai működését is. Ekkoriban a jobpilot.hu már piacvezető szerepet töltött be a hazai állásportálok között, megelőzve a fiatal Professiont is. A Monster kezdetben szabadon engedte a jobpilot.hu működését, ám idővel fokozatosan elkezdte felépíteni a monster.hu platformot. 2009-től, a jobpilot leállítását követően, már csak egyetlen magyar oldalra összpontosította erőforrásait.

A Monster organikusan nőtt és meghatározó szereplője lett a magyar állásportál-világnak. Nevét is egyre többen megismerték az álláskeresői és a vállalati körben. Az a multi, amely más országban is dolgozott a Monsterrel, előszeretettel rendelt a magyarországi cégtől. Ám az oldal nem tudta megtörni a Profession primátusát. Árbevételben a CV Online-nal és a Jobline-nal hasonló nagyságrendet ért el. Ennek egyik oka, hogy magyarországi bevezetését nem kísérte hatékony és nagy elérésű kampány (ennek áttételesen a 2008-as gazdasági válság is az oka vagyis a tulajdonos erre nem akart/tudott költeni), márkaismertsége sokáig csak szakmai körökben volt erős. Médiaháttér sem állt mögötte ellentétben az akkor Sanoma-tulajdonban levő Professionnel vagy a HVG Kiadó Jobline állásoldalával. A Monster 2013-ban eladta kelet-európai érdekeltségeit a finn Alma Media kiadóvállalatnak. A kelet-közép-európai leányvállalatok nagy reményeket fűztek a Finnországban piacvezető digitális médiavállalat megjelenéséhez, ám jelentős befektetések nem történtek. A monster.hu oldalt végül 2018. december 31-én kapcsolták le.

Mindezek ellenére a Monster jelentős nyomot hagyott az online toborzás történetében. Számtalan álláskeresőt és munkáltatót kötött össze világszerte, ezzel új kapukat nyitva a munka világában.

Karácsony Zoltán egy különleges név, amelyben a karácsonyi ünnepek varázsát és a személyes történetek gazdagságát ötvöző karakter rejlik. Zoltán, aki talán az ünnepek örömét és a családi összetartozást képviseli, egy olyan figura, aki minden évben újra és újra életre kelti a karácsonyi szellemet. Az ünnep közeledtével a szívében melegség, a szemében csillogás, és a kezeiben a hagyományokat őrző ajándékok várják, hogy megossza őket szeretteivel. Karácsony Zoltán tehát nem csupán egy név, hanem egy élő legenda, aki mindenki számára emlékezetessé teszi az ünnepet.

A szerző korábban a monster.hu karriermagazinját szerkesztette és első kézből tapasztalta a vállalat márkaépítését és törekvéseit a magyar piacon. Az írás alapjául, a linkelt források mellett, ez a remek amerikai összefoglaló szolgált. Külön köszönet Buda Szabolcs közreműködéséért, aki aki a kezdetektől jó egy évtizedig dolgozott a Monster hazai és közép-kelet-európai operációjában.

Related posts