A németek is fokozzák a szója iránti érdeklődésüket, hiszen ez a növény óriási üzleti lehetőségeket rejt magában - Agrárágazat.
A szója az utóbbi években Közép-Európában egyre inkább felfutott, és mára már nemcsak a klasszikus termelő országokban, hanem Németországban is egyre fontosabb szereplővé vált. Magyarországon és a környező régióban is folyamatosan bővül a szójatermesztés területe, és így a szója szerepe is egyre jelentősebbé válik.
A szója mint pára- és melegigényes fehérjenövény sikerének hátterében egyszerre áll a klímaváltozás, a nemesítés fejlődése és a piacok fehérjeéhsége. Míg 2015-ben a szójatermesztés még alig volt jelen a német mezőgazdaságban, mára több mint 43 600 hektáron vetik, és a terület 2025-re 8%-kal nőtt. Az idei, mintegy 134 300 tonnás termés - bár az átlaghozam 3 tonna/hektár alá csökkent az előző évi 3,2-ről - mégis új rekordot hozhat: a vetésterület folyamatos bővülése ellensúlyozza a hozamcsökkenést. A német termelés döntő része továbbra is Bajorországban (az országos mennyiség 57%-a) és Baden-Württembergben (18%) zajlik, ahol a kedvező éghajlat és a növekvő kereslet stabil alapot ad a terjeszkedéshez.
A szója iránti keresletet a takarmányipar táplálja: Németország évente több mint 3,6 millió tonna importszóját vásárol. Az UFOP szerint a hazai termelés növelése nemcsak gazdasági szempontból, hanem az ellátásbiztonság érdekében is stratégiai jelentőséggel bír. A hüvelyesek szerepe különösen fontos a vetésforgó változatosságának növelésében és a talaj termékenységének fenntartásában. Ezért elengedhetetlen, hogy a szójatermelés továbbra is részesüljön a Közös Agrárpolitika (KAP) termeléshez kötött támogatásaiból, mivel ez kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából.
Magyarország és környező országai között a szója vetésterülete folyamatosan, dinamikusan bővül. 2024-re Ukrajnában 7,5%-os, Romániában 2%-os, Szerbiában 4,3%-os, Ausztriában és Horvátországban 6%-os, míg Szlovákiában 3%-os növekedést regisztráltak. Hosszú távon a tendencia még figyelemreméltóbb: Szerbiában 18%-kal, Bosznia-Hercegovinában 40%-kal, Ukrajnában pedig 34%-kal nőtt a szója vetésterülete az elmúlt hét évben. Ezek a régiós adatok világosan jelzik, hogy a szója egyre fontosabb szerepet játszik a kontinens mezőgazdasági struktúrájában. Magyarország sem maradt el a fejlődés mögött: 2024-ben a hazai szója vetésterülete történelmi csúcsra emelkedett, elérve a 112 ezer hektárt, míg 2025-ben körülbelül 90 ezer hektáron termesztették a növényt. Az Európai Unió becslései szerint a 2,26 tonnás hektáronkénti hozam figyelembevételével ez körülbelül 200 ezer tonna össztermést jelent. Habár ez a mennyiség túllépi az elmúlt öt év átlagait, a németországi 3-3,2 t/ha átlaghozamhoz képest még mindig jelentős a lemaradás. Ez a különbség arra utal, hogy szükség van a technológiai fejlesztések, valamint a fajtaválaszték és -választás további javítására a jövőben.
A klímaváltozás, a különböző fajták alkalmazkodóképességének fokozódása, valamint a fehérjetartalmú növények iránti kereslet folyamatos emelkedése együttesen arra utal, hogy a szója a következő években egyre jelentősebb szerepet fog betölteni a közép-európai mezőgazdaságban. Az EU által nyújtott termeléshez kötött támogatások, a feldolgozóipar bővülése, valamint a regionális tapasztalatcsere elengedhetetlen elemei lehetnek annak, hogy a magyar gazdák a jövőben közelebb kerüljenek az európai hozamszintek eléréséhez.
Agrárágazat Tudástár: Szójaterület-bővülés Európában - A szója termesztése folyamatosan terjed Németországban, Magyarországon és a környező országokban is. E növekedést a klímaváltozás hatásai, a fehérjenövények iránti fokozódó kereslet, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) által nyújtott támogatások egyaránt elősegítik. A németországi hozamokhoz viszonyítva a hazai szója-termelésben még számos lehetőség rejlik a fejlődésre és a hatékonyság növelésére.
