A magyarok körében meglehetősen alacsony a szűrővizsgálatokra való járás aránya, holott országunk kiemelkedő szereplő a megelőzhető halálesetek terén.
Miközben Magyarországon a második legmagasabb számú megelőzhető halálesetet regisztrálják az Európai Unióban – ideértve a tüdőrákot, a koszorúér-betegségeket, a COVID-19-et és az alkohollal összefüggő betegségeket –, a legfrissebb statisztikák szerint a rák okozta halálozások aránya is itt a legmagasabb az EU-n belül. A Szegedi Tudományegyetem legújabb közleménye azonban arra figyelmeztet, hogy a megelőzés érdekében tett lépéseink még mindig nem elegendőek.
A legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon a mammográfiás szűrések terén a 50-69 éves nők csupán 30%-a él a lehetőséggel, míg az OECD-országok átlagában ez az arány 54%. Ráadásul egyes skandináv országokban ez a szám akár 80% fölé is emelkedik. A méhnyakszűrés esetében sem állunk sokkal jobban: itt a részvételi arány mindössze 26%, szemben a skandináv országok 79%-os átlagával. A vastagbélszűrésnél a helyzet még aggasztóbb, hiszen Magyarországon a részvétel csupán 3%, míg Svédországban ez az arány eléri a 79%-ot.
Számos tényező hozzájárulhat ehhez a helyzethez, de ahogyan az egyetemi közlemény is hangsúlyozza, sürgős reformokra van szükség a szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés és az érdeklődés fokozása érdekében. A betegségek megelőzése és a lehető legkorábbi kezelése szempontjából elengedhetetlen a folyamatos szűrés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által végzett elemzések rámutatnak, hogy az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban határozza meg a lakosság egészségi állapotát. A fennmaradó részt a genetikai és környezeti tényezők, valamint a legnagyobb mértékben (40%-ban) az életmód és a megelőző intézkedések, mint például a szűrővizsgálatok befolyásolják.
"Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon - ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes" - írják.
Fendler Judit, az SZTE kancellárja a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadásában kiemelte, hogy Magyarországon az egészségügyi források több mint 90 százalékát az egészségügyi infrastruktúrára, eszközökre, gyógyszerekre és az egészségügyben dolgozók bérére költjük, ehhez képest az egészségügyi mutatóink messze elmaradnak Európától. "Rizikó-tényezőkben (alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, elhízás) Európa élbolyában vagyunk. Az infarktusban és egyéb ischemiás szívbetegségben elhunytak 100 ezer lakosra eső 297-es adata az OECD átlag (114) több, mint kétszeresét mutatja, daganatos elhalálozások számában is élen járunk." Mindezt valószínűleg az sem segíti, hogy közel 900 ezer magyarnak nincs saját háziorvosa, és emiatt az Ipsos által idén vizsgált 29 ország közül toronymagasan Magyarországon aggódnak a legnagyobb arányban (a lakosság kétharmada) az egészségügy állapota miatt.
Míg az egészségtudatos életmód kialakítása és a hozzá kapcsolódó kockázatok csökkentése hosszú távú elköteleződést és korai oktatást igényel, addig a szűrések rendszeres igénybevételének fontossága sajnos még mindig alulértékelt hazánkban. Pedig Magyarország szűrőprogramjai kifejezetten kedvező helyzetben vannak. Kiváló lehetőségeink vannak arra, hogy a leggyakoribb halálokokat időben észleljük: emlőszűrés, tüdőszűrés, méhnyakrák- és vastagbélrák szűrések, kardiológiai állapotfelmérések, valamint laborvizsgálatok mind elérhetők a társadalombiztosítás keretein belül. Érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hogy egészségünket védjük!
Fendler hangsúlyozza, hogy a szűrések népszerűsítése mellett elengedhetetlen, hogy a lakosságot folyamatosan ösztönözzük, akár pozitív, akár, mint számos nyugat-európai országban és az Egyesült Államokban, negatív motivációs eszközökkel. A szakértők véleménye szerint a szűrési lehetőségek elérhetőségének javítása - például szűrőbuszok üzemeltetése, összetett vizsgálatokat végző szűrőkamionok felállítása, valamint egyszerűsíthető időpontfoglalási rendszerek bevezetése - mellett elengedhetetlen a lakosság motivációjának erősítése. Ehhez tájékoztató kampányok, személyes megkeresések és közösségi bevonás révén kell közelíteni az emberekhez. Továbbá, a személyre szabott utánkövetési rendszerek alkalmazása is hozzájárulhat a valódi és tartós változások eléréséhez.
