Az Európai Bizottság célja, hogy a bioüzemanyagok arányának növelésével mérsékelje a közlekedési szennyezés mértékét.
Az Európai Unió célja, hogy fokozza a bioüzemanyagok alkalmazását a légi és tengeri közlekedés terén, ezzel is csökkentve a környezetszennyezést. Ukrajna ebben a folyamatban meghatározó szereplővé válhat.
Az Euronews által megszerzett és nyilvánosságra hozott dokumentum alapján az Európai Bizottság a biogazdaságra vonatkozó stratégia áttekintése során a bioüzemanyagok alkalmazásának növelését kívánja előmozdítani, célul tűzve a közlekedési szennyezés mérséklését.
A légi és tengeri közlekedés továbbra is kulcsfontosságú kihívás a szén-dioxid-mentesítési törekvésekben az EU-27 energia- és éghajlatváltozási célkitűzései szempontjából. Ezek az iparágak jelentős mértékben támaszkodnak fosszilis üzemanyagokra, és az uniós statisztikák alapján az EU teljes üvegházhatású gázkibocsátásának körülbelül 8,4%-át képviselik.
Bár az uniós beruházások folyamatosan bővítik a tiszta energiaforrások fejlesztését, a nehézszállítás területén még mindig hiányoznak a fenntartható, növényi vagy állati alapú üzemanyagok. Az EU végrehajtó testülete a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák a növények és fák bioüzemanyagként való hasznosítását.
"A kereslet 2025-től várhatóan növekedni fog", elsősorban a ReFuelEU Aviation és a FuelEU Maritime által vezérelve - olvasható a dokumentumban, amely az unió azon jogszabályaira utal, amelyek célja a megújuló üzemanyagok elterjedésének növelése a nehézszállításban.
A környezetvédelmi csoportok régóta bírálják a bioüzemanyagok használatát, mivel az szerintük nem fenntartható, és azzal érvelnek, hogy veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot és az erdők azon képességét, hogy a légkörből CO2-t vonjanak el.
A bioüzemanyagok különböző forrásaik alapján kerülnek csoportosításra, melyeket "generációknak" hívunk. Minden generáció sajátos jellemzőkkel és előállítási módszerekkel rendelkezik.
Az első generációs bioüzemanyagokat élelmiszernövényekből, például kukoricából és cukornádból, a második generációs bioüzemanyagokat ehetetlen növényzetből és mezőgazdasági hulladékból, a harmadik generációs bioüzemanyagokat pedig algákból nyerik.
A blokk viszont messze nem bír elegendő kapacitással a bioüzemanyag előállításához.
Az Európai Számvevőszék 2023-as vizsgálata rávilágított, hogy a fenntarthatósági szempontok, a biomassza hozzáférhetősége, valamint a költségek jelentős akadályokat jelentenek a bioüzemanyagok széleskörű elterjedésében. Ezen túlmenően a jelentés kiemeli, hogy az EU bioüzemanyag-politikájának hosszú távú stratégiájának hiánya negatívan befolyásolja a befektetési lehetőségeket is.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy az európai országokban a természetből származó erőforrások felhasználása túllépi az ökoszisztémák helyi regenerálódási képességét, valamint a szén-dioxid elnyelésére vonatkozó kapacitásukat.
A kiszivárgott dokumentum szerint 2022-ben a biomassza energetikai célú felhasználása Európában 29%-ot tett ki, megjegyezve, hogy ez a szám az elmúlt 10 évben 14%-kal nőtt.
Az Európai Unió és Ukrajna nemrégiben megkötött mezőgazdasági kereskedelmi megállapodása új lehetőségeket teremthet a blokk bioüzemanyag iránti keresletének kielégítésére.
Kijev lenyűgöző mezőgazdasági területe 41,3 millió hektárt ölel fel, ami Ukrajna összes földterületének 68,5%-át jelenti. A legfrissebb Európai Parlamenti kutatás alapján ennek a területnek 32,7 millió hektárát szántóföldek alkotják.
Az új megállapodás védintézkedéseket tartalmaz, amelyek korlátozzák bizonyos érzékeny termékek, például a gabonafélék és az olaj behozatalát. Ha ezeket feloldják, Ukrajna kulcsszerepet játszhat az ellátási láncban.
A Bizottság kedden nyilvánosságra hozza a biogazdaság 2012-es bevezetése óta esedékes harmadik felülvizsgálatát. E stratégia középpontjában az áll, hogy elősegítse az élelmezésbiztonság, az éghajlatvédelem és a versenyképesség érdekében tett erőfeszítéseket.
A dokumentum alapján az iparág 2022-ben elért 812 milliárd eurós bevételét 2023-ra akár 2,7 billió euróra is növelheti.
"Az EU biogazdasága a versenyképesség dinamikus mozgatórugója, és stratégiai jelentőségű" - olvasható a dokumentumban.
A dokumentum alapján megállapítható, hogy a nemzetközi verseny, különösképpen az Egyesült Államok és Kína részéről, továbbá az egységes piacon tapasztalható korlátok akadályozzák a bevezetési folyamatokat. Emellett fennáll a kockázat, hogy az innovációs törekvések az Európai Unión kívüli piacok irányába terelődnek.
