Fokozódik a feszültség: egyre többen veszik a kezükbe az igazságot, és önbíráskodók szedik áldozataikat a hatalom emberei közül.

Egy évvel a brutális Asszad-rezsim összeomlása után Szíria továbbra sem békés hely. Egyre gyakoribb, hogy az ország polgárai maguk szolgáltatnak igazságot a korábbi rendszer embereivel szemben. A megfigyelők szerint az önbíráskodás és a bosszúgyilkosságok száma drasztikusan emelkedik az országban, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy az új kormány tudná kezelni ezt az erőszakhullámot.

Október hónapban a Homsz tartománybeli Anaz falun fekete ruhás motorosok száguldoztak át, kezükben gépfegyverekkel. Ezek a váratlan látogatók nem sokáig időztek az apró településen, csupán annyira, hogy golyózáport zúdítsanak két férfire, majd elhajtottak, mint a szél. A támadás következtében a férfiak életüket vesztették, és az erőszakos esemény országos figyelmet keltett a továbbra is rendkívül instabil Szíriában, ahol a területet jelenleg több fegyveres csoport uralja.

Találgatások vettek kezdetüket. Egyesek azt állítják, hogy az Anazban bekövetkezett gyilkosságok mögött vallási indíttatású gyűlölet húzódik meg. A politikai elemzők egy csoportja hevesen bírálta az új szunnita kormányt, vádolva a damaszkuszi vezetést, hogy tétlenül nézi a keresztény közösségek elleni erőszakot. Más véleményformálók viszont biztosak voltak abban, hogy a támadók az Asszad-rezsim maradványainak kötelékébe tartoznak, akik az ilyen érthetetlen támadásokkal próbálnak feszültséget gerjeszteni Szíria különböző vallási csoportjai között.

A későbbi nyomozás során kiderült, hogy az egyik lelőtt férfi korábban egy Bassár el-Asszad diktátorhoz hű milícia tagja volt, amely a szíriai polgárháború során legalább 700 embert gyilkolt meg hidegvérrel. A támadókról megállapították, hogy a szomszédos Kalat faluból érkeztek, ahol a lakosok a lázadók oldalán álltak a konfliktusban. Valószínűleg bosszút álltak az Asszad-rezsim oldalán harcoló férfiakon, mivel Anaz falu lakói a rezsim támogatóinak számítottak.

Az önbíráskodások egyre inkább elterjedté válnak Szíriában. A nemzetközi megfigyelők becslései szerint augusztus utolsó két hetében a több mint 70 erőszakos haláleset közül 36 százalék volt célzott gyilkosság vagy önbíráskodás következménye. Az utóbbi időszakban ez az arány már 60 százalékra nőtt. Ez a tendencia arra utal, hogy az emberek egyre inkább saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, ami súlyos következményekkel jár a társadalmi rend és biztonság szempontjából.

Az Asszad-rezsim 2024. decemberi bukása óta az új ideiglenes kormány határozott ígéretet tett arra, hogy felelősségre vonja a korábbi rezsimmel együttműködő legfőbb bűnösöket, beleértve a háborús bűnösöket és az emberi jogi jogsértések elkövetőit is. Ahmed es-Saraá, Szíria ideiglenes elnöke azonban arra kérte a lakosságot, hogy legyenek türelemmel, míg a jogi eljárások lebonyolítása folyamatban van.

A türelem határai láthatóan kezdenek megrepedni. Nemrégiben egy közösségi fórumon, ahol Szíria elnöke is jelen volt, egy férfi szenvedélyesen fejezte ki érzéseit: "Milliók vesztették életüket, milliók otthona vált romhalmazzá, és milliók kényszerültek elhagyni az otthonaikat. Mire kérsz minket? Meddig kell még türelmesnek lennünk? Meddig várjunk még a változásra?" - hangzott el a kérdés, amelyben a fájdalom és a frusztráció egyaránt megjelent.

Al-Saraá elnök a hatalom átvétele után amnesztiát hirdetett a korábbi elnök hadseregében harcolt katonáknak, viszont azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás lecsap mindazokra, akiknek "szír vér tapad a kezükhöz".

A külföldi megfigyelők véleménye szerint a rezsim bűncselekményekkel gyanúsított egyének letartóztatására tett próbálkozások eddig nemcsak következetlenek, hanem átláthatatlanok és kommunikációjuk is zavaros volt – állítja a Washington Institute for Near East Policy nevű intézet.

A think-tank megfigyelése szerint a magas rangú tisztségviselőket és legnagyobb mészárlásokban résztvevőket börtönben tartják, és letartóztatásukat széles körben nyilvánosságra hozzák, de nem minden gyanúsítottal bánnak ugyanúgy. Egyes informátorok és alacsonyabb rangú személyek továbbra is szabadon járkálnak az utcákon. A helyiek rendszeresen bejelentik az ilyen bűnözőket a biztonsági erőknek, de gyakran már néhány nap után szabadon engedik őket.

Ezért egyes szírek a közösségi médiában tesznek közzé képeket az Asszad-rezsim szabadlábon lévő kollaboránsairól. A kommentek között azonnal lincshangulat alakul ki, és a rengeteg feldühödött felhasználó gyakran igencsak gyorsan kideríti a fotókon szereplő emberek jelenlegi tartózkodási helyét. Ami ezután történik, azt talán nem kell részletezni, de ezek a posztok gyakorlatilag képesek célkeresztet festeni bárki homlokára. Amennyiben egy embert megvádolnak azzal, hogy együttműködött a korábbi szír vezetéssel, annak nincs menekvés. Tehát

Ennek ellenére Szíria ügyvivő kormányának cselekvési lehetőségei meglehetősen korlátozottak az önbíráskodó csoportokkal szemben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a kormány hatásköre a jelenlegi helyzetben meglehetősen szűkös. A 11 éve tartó polgárháború következtében számos városban a helyi fegyveres milíciák monopolizálták a legitim erőszak használatát. Ha a kormány megpróbálná megbüntetni ezeket a csoportokat az önbíráskodás miatt, az könnyen fegyveres összecsapásokhoz vezethetne a kormányerők és a milíciák között. Es-Saraá elnök stratégiája inkább arra összpontosít, hogy a bosszúra éhes csoportok előtt próbálja meg elfogni azokat, akik a korábbi szír polgárháború alatt bűncselekményeket követtek el. Jelenleg azonban ez a megközelítés nem bizonyul túl sikeresnek.

Szíriában 2011-ben robbant ki a polgárháború, amikor a Bassár el-Asszad vezette diktatúra a békés tüntetésekkel szemben brutális erőszakot alkalmazott. Ezt követően az ország különféle fegyveres frakciókra szakadt, és ekkor tűnt fel a kegyetlen Iszlám Állam is. A konfliktusba több külföldi hatalom – köztük az Egyesült Államok, Irán, Törökország és Oroszország – is bekapcsolódott, mindegyik saját érdekeinek megfelelően választva ki támogatható szereplőket.

A XXI. század egyik legvéresebb konfliktusa következtében legalább 650 ezer ember életét vesztette, miközben milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, és sokan súlyos testi vagy lelki sérüléseket szenvedtek el. A szírek olyan elképzelhetetlen borzalmakat éltek át, amelyek nyomot hagytak a közösségekben, és az emberek mindennapjaiban, megváltoztatva a jövőjüket.

Egy halvány fény azonban megjelent az alagút végén 2024-ben. Az Asszad-reszim összeomlott, miután az általa uralt területeket - köztük Damaszkuszt - török támogatással elfoglalta egy lázadó csoport, melyet a jelenlegi elnök Ahmed es-Saraá vezetett, aki korábban az al-Kaida tagja volt, de 2016-ban kilépett a terrorszervezetből. A múlt hónapban a szír államfő tűzszünetet kötött a kurdokkal, amivel a két legnagyobb Szíriát uraló csoport közötti ellenségeskedés megszűnt, már csak kisebb helyi milíciák próbálják folytatni a harcokat. Októberben egyébként megtartották - nem túl demokratikus keretek között - a választásokat is. A helyzet azonban továbbra is instabil az országban.