Íme egy egyedibb megfogalmazás: Hogyan fokozhatja az influenza vagy a COVID-19 a szívroham kockázatát?
Az American Heart Association folyóiratában megjelent kutatás 155 tanulmány adatait elemezte, és kimutatta: akár az influenza, a COVID-19, a HIEgy friss nemzetközi elemzés szerint a vírusfertőzések nemcsak átmeneti rosszullétet okozhatnak, hanem hosszabb távon is növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát. V vagy a hepatitis C is szerepet játszhat a szívproblémák kialakulásában.
Tanulmányunk egyértelműen rámutatott arra, hogy az akut és a krónikus vírusfertőzések is összefüggésben állnak a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával - mondta Dr. Kosuke Kawai, a kutatás vezetője, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem epidemiológusa.
A kutatók megfigyelései alapján a fertőzést követő hetek különösen érzékeny időszaknak számítanak. Például influenza esetén a szívroham kockázata akár négyszeresére, míg a stroke esélye ötszörösére is nőhet. Hasonló tendenciákat tapasztaltak a COVID-19 esetében is, ahol a fertőzést követően akár egy éven keresztül is fokozottabb a szív- és érrendszeri események előfordulásának valószínűsége.
"A vírusfertőzések beindítják az immunrendszert, ami gyulladást és fokozott véralvadást idéz elő. Ez a kettő együtt megterheli a szívet, és hosszú távon károsíthatja az ereket is" - magyarázta Kawai.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a tartós vírusfertőzések hosszabb távon is magasabb szívkockázatot jelentenek. A HIV-fertőzötteknél 60%-kal, a hepatitis C-ben szenvedőknél 27%-kal magasabb a szívinfarktus kockázata, míg az övsömörös betegeknél a veszély évekkel később is fennmaradhat.
A szakértő véleménye szerint ezek az adatok "rendkívül fontos klinikai szempontból", mivel világszerte több millió ember szenved valamilyen krónikus vírusfertőzéstől.
A fertőzésekhez kapcsolódó fokozott kockázat társadalmi szinten is komoly következményekkel jár, hiszen a betegségek előfordulásának száma így drámaian megnövekedhet - emelte ki Kawai.
A vírusok elleni küzdelem során az immunrendszer fokozza a véráramlást, hogy elérje a fertőzés helyét. Ez a természetes folyamat gyulladáshoz vezet, a test védekezése azonban vissza is üthet. A gyulladás és a fokozott véralvadás miatt a vér sűrűbbé válhat, ami elzáródásokat idézhet elő az erekben.
Ez magyarázza, miért nő meg a stroke és a szívroham kockázata a vírusfertőzések után.
A szakértők szerint az egyik leghatékonyabb megelőző lépés a védőoltás. Egy korábbi, 2022-es áttekintés például kimutatta, hogy az influenza elleni vakcinát kapó embereknél 34%-kal alacsonyabb volt a halálozás és a kardiovaszkuláris komplikációk aránya.
Dr. Kawai hangsúlyozta, hogy a vírusfertőzések megelőzésére irányuló intézkedések, különösen az oltások, rendkívül fontos szerepet töltenek be a szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében.
Az üzenet egyértelmű: a vírusokkal szembeni védekezés nem csupán a tüdő védelmét szolgálja, hanem a szív egészségének megőrzésében is kulcsszerepet játszik. Szakértők arra ösztönzik az embereket, hogy az őszi-téli hónapokban ne csak a megfázás veszélyeivel, hanem a szívinfarktus kockázatával szemben is fontolják meg az oltások alkalmazását.
