Hegedűs Dániel: Orbán Viktor váratlanul felborította az asztalt a szomszédos országok felett.

Putyin budapesti látogatása: Milyen módon érkezik az orosz elnök a magyar fővárosba?

Hegedűs Dániel véleménye szerint a közelgő budapesti csúcstalálkozó egyik kulcsfontosságú kérdése, hogy Vlagyimir Putyin milyen módon érkezik majd Magyarországra. Jelenleg érvényben vannak uniós szankciók, amelyek megakadályozzák, hogy orosz repülőgépek belépjenek az európai légtérbe, ráadásul Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság is kiadott elfogatóparancsot. Noha Magyarország jelezte, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, a tagság 2026 júniusáig még hatályban van, így a jogi kötelezettségek továbbra is érvényesek. A magyar kormány olyan helyzetet teremtett, amelyben amerikai nyomásra egy vagy több más uniós és NATO-tagállamnak engednie kell a légterét Putyin számára, ami komoly belpolitikai feszültségeket okozhat a régióban. Senki sem szeretné, ha Donald Trump ujjal mutogatna rájuk, mint akik akadályozzák a béke előmozdítását, ami nyilvánvalóan rendkívül kényelmetlen diplomáciai helyzetet eredményezne. Orbán Viktor mintha véletlenül rázúdította volna a felelősséget a szomszédos országokra. Bár nem hiszem, hogy Putyin Lengyelországon keresztül próbálna megérkezni, a Bulgárián vagy Görögországon át Szerbiába való belépés lehetősége sok kormány számára aggasztó, és számos ország kifejezte nemtetszését e fejlemények kapcsán.

Amerika sürgeti a gyors megoldást, míg Putyin magabiztosan építi a pozícióját.

Hegedűs véleménye szerint az Egyesült Államok külpolitikája jelenleg egyértelműen a háború mielőbbi lezárására összpontosít, lehetőleg egy látványos győzelemmel. Az amerikai vezetés számára kulcsfontosságú, hogy a konfliktusból komolyabb arcvesztés nélkül lépjenek ki. Emellett arra is törekednek, hogy egy jelentős PR-kampány keretében használják fel az eseményeket, ami akár a következő évben Donald Trump számára a Nobel-békedíjat is elhozhatja. Ezt követően pedig valószínű, hogy az ügy pénzügyi és biztonságpolitikai terheinek jelentős részét az európai országokra hárítanák.

Egy Trump és Putin közötti találkozó, bár a béke szellemében történne, valójában csak üres szavakat jelentene, hiszen az ukrán és európai érdekek teljes mértékben háttérbe szorulnának a tárgyalások során. Az ilyen események mögött sokszor a hatalmi játszmák állnak, amelyek nem veszik figyelembe a valós konfliktusokat és a helyi közösségek szükségleteit.

Történelmi teher lehet Magyarország számára

A szakértő véleménye szerint a budapesti csúcstalálkozó olyan történelmi jelentőséggel bírhat, mint a Versailles-i egyezmény a világháború után. - Ha itt kialakul egy olyan politikai megállapodás, amelyből később nehéz visszalépni, akkor Ukrajna úgy fog tekinteni Budapestre, ahogyan mi Trianonra. Nem feltétlen azért, mert itt írják alá a végső megállapodást, hanem mert például egy Donald Trump és Vladimir Putyin közötti politikai egyezség születhet, amit nehéz lesz felülbírálni. Az európai álláspont jelenlegi iránya azt mutatja, hogy bármilyen Trump által javasolt diplomáciai megoldás, amit az ukránok nem ellenkeznek, Európa számára elfogadható lehet - figyelmeztetett. Ugyanakkor megjegyezte, hogy van egy komoly lehetőség arra, hogy az esemény Alaszka forgatókönyvéhez hasonlóan alakuljon, azaz a résztvevők találkoznak, eszmecserét folytatnak, de komoly eredmények nélkül hagyják el a Liszt-Ferenc repülőteret. - Úgy vélem, hogy ez a legoptimistább forgatókönyv, és magyar patriótaként érdemes azt kívánnunk, hogy a találkozó ne valósuljon meg, ha pedig mégis, akkor eredménytelenül záruljon.

Hegedűs Dániel hangsúlyozta, hogy Amerika jelentős nyomásgyakorló erővel bír Ukrajna felett. Rávilágított arra, hogy súlyos emberi életek kerültek veszélybe a harctéren, miután leállították a titkosszolgálati információk átadását. Az ukránok tisztában vannak azzal, hogy ha az amerikaiak azzal fenyegetik őket, hogy ismételten megvonják a támogatást, akkor egy rendkívül instabil helyzetbe kerülnek, amelyet még az európai országok sem tudnának kezelni.

Hegedűs véleménye szerint a Fidesz a csúcseseményből politikai előnyöket kovácsolhat, mivel ez lehetőséget ad arra, hogy elterelje a közfigyelmet a korrupcióval, az egészségügyi problémákkal és az oktatási válsággal kapcsolatos kihívásokról. Ezzel párhuzamosan a külpolitikát helyezheti a kampány középpontjába.

- Mi Magyarország érdeke abban, hogy a legnagyobb szomszédunk évtizedekre úgy tekintsen Magyarországra, Budapestre, mint az ő egyik legjelentősebb újkori történelmi szerencsétlenségüknek a helyszínére. És mindezt azért, hogy Orbán Viktor a választási kampányban a külpolitikára tudja fókuszálni a közbeszédet, ne legyen olyan mobilizáló ereje a belpolitikai témáknak, korrupció-egészségügy-oktatás helyzetének, amivel igazából a Tisza tud meggyőzően pontokat szerezni a magyar társadalomban. Kell-e nekünk egy ilyen több évtizedes történelmi teher azért, hogy a Fidesz mondjuk egy-másfél százalékkal jobb eredményt érhessen el a jövő áprilisi választásokon? - tette fel a kérdést.

A felvetésére reagálva kifejtette, hogy ha valóra válik ez a csúcstalálkozó, az kétségtelenül diplomáciai siker lenne az Orbán-kormány számára. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek komoly kockázatai vannak a magyar nemzeti érdekek szempontjából. Az Orbán-rezsim pedig nem áll ki a magyar nemzet valódi érdekei mellett ebben a kérdésben.

Európa igyekszik megerősíteni saját pozícióját, miközben Ukrajna egyedül küzd a harctéren.

Arra a felvetésre, hogy mennyire van jó helyzetben Európa, ha valóban bekövetkezik az a forgatókönyv, amely szerint az Egyesült Államok kivonul az ukrajnai háborúból, és a költségeket így reagált: Nem tartozom azok közé, akik szerint a német-francia tandem erős működése elengedhetetlen lenne egy hatékony uniós működéshez, hiszen épp a gyengélkedésük nyitotta meg az utat több kisebb, közepes méretű tagállam előtt, hogy saját prioritásaikat jobban érvényesítsék. A keleti szárny országai - Lengyelország, a balti és a skandináv államok - az elmúlt években már így is jelentős, pozitív befolyást gyakoroltak az uniós döntéshozatalra, ami nélkül az EU Ukrajna támogatása terén sem tudott volna ilyen eredményeket felmutatni. Ugyanakkor aggasztó, hogy az uniós tagállamok gazdaságai növekedési válságban vannak, miközben az államadósság fenntarthatatlanná vált számos országban. Franciaország súlyos politikai és adósságválságban sodródik, Németország pedig gazdaságilag nem találja a motort: az eladósodottsága öt-hat év alatt 20 százalékponttal nőhet, ami a jövőre nézve komoly kockázat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem az Európai Unió intézményi válsága, hanem elsősorban nemzeti politikai és gazdaságpolitikai kudarcok eredménye - különösen Franciaországban, de részben Németországban is.

Szerinte az Ukrajnának nyújtott támogatások folytatása nem csupán fenntarthatatlan, hanem inkább hiányos. Eközben Európa három, egymással versengő és költséges prioritással néz szembe egyszerre: a védelmi képességek fokozásával, Ukrajna további segítésével, valamint a jóléti modell társadalmi elfogadottságának megőrzésével.

- Csak egy szilárd és határozott Európa képes megakadályozni bármiféle agressziót, különösen Oroszország részéről. A gyenge, békepropagandába burkolózó megközelítések nem nyújtanak megfelelő védelmet - hangsúlyozta.

- Ha Európa nem képes fenntartani a gazdasági és jóléti biztonságot, a társadalmak nem fogják támogatni sem a védelmi, sem az ukrajnai célkitűzéseket - és ez végső soron ugyanúgy vereséghez vezetne. Ráadásul, mint mondta, az orosz fél aktívan befolyásolja az európai politikai eliteket és közvéleményt, miközben a kontinens már most a saját védelmi kiadásaira fordítaná azokat a forrásokat, amelyeket korábban Ukrajnának juttatott. A statisztikák szerint nyár közepe óta drasztikusan csökkentek a pénzügyi támogatások, szeptemberben pedig ez a visszaesés teljesen egyértelművé vált. Ez szerinte jól mutatja, hogy Putyin érdeke e tekintetben érvényesül: Európa igyekszik megerősíteni saját pozícióját, miközben Ukrajna egyedül küzd a harctéren. - vélekedett Hegedűs Dániel.