Az Erdődyek tevékenysége sok szempontból izgalmas és sokrétű, így megítélésük nem fekete-fehér. Kudarc vagy siker? Ez a kérdés inkább attól függ, hogy milyen perspektívából közelítjük meg a témát. Az Erdődy család története tele van kihívásokkal és ered
2017-ben kezdődött az Erdődyek emlékezete estek sorozata a városban, amely egykor Erdődy-birtokközpont volt. Az Erdődy-család méltatlanul elfeledett a magyar történelemben, bár a fehér folt egyre inkább színesedik, mondta el bevezetőjében Dömötör Gábor.
Erdődyek emlékezete Vépen
A helyi értéktár bizottság vezetője rámutatott: az utóbbi esztendőkben olyan előadókat hívtak meg, akik a családi történetekre specializálódtak. A pénteki rendezvényen külön üdvözölte Erdődy László grófot, aki Münchenből, a távolságot legyőzve érkezett Vépre, valamint unokaöccsét, Erdődy Istvánt is.
Kovács Eszter, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárának főlevéltárosa és a vépi értéktár tagja, legújabb kutatási eredményeit osztotta meg a nagyközönséggel. Előadásában az Erdődy-család 18-20. századi kegyúri szerepvállalását tárta fel. Ez a család Vas vármegye területén tíz plébánia kegyura volt, és Eszter különös figyelmet fordított a vépi és a pecöli plébánia történetének részleteire, bemutatva e fontos intézmények működését és a család hatását a helyi közösségekre.
A 18-20. századi Vépről a 16-17. század izgalmas világába kalauzolt minket prof. dr. Pálffy Géza, a neves történész és az MTA levelező tagja, aki a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedik. Az „Erdődyek az ország és a korona szolgálatában a 16-18. században” című előadásában a közönség előtt feltárta az Erdődy család történetének titkait. A rendezvény során felmerült a kérdés: miért maradnak ki az Erdődyek a középiskolai tankönyvekből? Erre a rejtélyre is választ keresett az előadó.
Bevezetőjében méltatta az értékes, újabb kutatásokat az alulértékelt arisztokrata családról. Bemutatott egy új vizsgálati modellt a Magyar Királyságot irányító világi elitről és számokkal bizonyította, hogy az Erdődyek az első nyolc família között vannak a magyar politikai elitben. Szólt az új medium regni jelentőségéről, és arról, hogy az Erdődyek ehhez hogyan tudtak alkalmazkodni. Megvizsgálta, kik voltak a család legfőbb oszlopait Bakócz Tamástól Erdődy József kancellárig, a 19. század elejéig. Összegzésében az Erdődyek sikerének titkairól beszélt és általános tanulságokat is megfogalmazott a mai napig gyakran labancnak nevezett arisztokratákról.
Az Erdődyek tevékenysége egy izgalmas kérdés, amely sok szempontból megközelíthető. Egyrészt, a család története tele van kihívásokkal és nehézségekkel, ami sokak számára kudarcot jelenthet. Másrészt viszont, számos eredmény és hozzájárulás fűződik nevükhöz, amelyek a sikerességük bizonyítékai lehetnek. A kérdés tehát nem csupán egy egyszerű "kudarc" vagy "siker" dichotómiára redukálható. Az Erdődyek tevékenységei sokszínűek és komplexek, így érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy milyen hatással voltak a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Míg egyes aspektusok valóban kudarcot vallottak, mások kiemelkedő sikereket hoztak, amelyek hosszú távon is érezhetőek maradtak. A történelmi kontextust figyelembe véve, az Erdődyek öröksége valójában egy folyamatosan alakuló narratíva, amelyben a kudarcok és sikerek egyaránt fontos szerepet játszanak.
Az Erdődyek tevékenysége egy izgalmas kérdés, amely sok szempontból megközelíthető. Egyrészt, a család története tele van kihívásokkal és nehézségekkel, ami sokak számára kudarcot jelenthet. Másrészt viszont, számos eredmény és hozzájárulás fűződik nevükhöz, amelyek a sikerességük bizonyítékai lehetnek. A kérdés tehát nem csupán egy egyszerű "kudarc" vagy "siker" dichotómiára redukálható. Az Erdődyek tevékenységei sokszínűek és komplexek, így érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy milyen hatással voltak a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra. Míg egyes aspektusok valóban kudarcot vallottak, mások kiemelkedő sikereket hoztak, amelyek hosszú távon is érezhetőek maradtak. A történelmi kontextust figyelembe véve, az Erdődyek öröksége valójában egy folyamatosan alakuló narratíva, amelyben a kudarcok és sikerek egyaránt fontos szerepet játszanak. Egyértelműen siker, mutatott rá a történész. Benne vannak a "top háromban", ha az ország kormányzásában betöltött sokszínű, kiváló szerepüket nézzük. Varasd és Zágráb megyei jelentősebb birtokaikat és a horvát-szlavón báni posztokat megtartották: 1711-ig 5 családtag, 70 éven át volt horvát-szlavón bán. A török hódítás következtében áthelyeződött új medium regniben, illetve az ország megosztott fővárosaiban, Pozsonyban és Bécsben páratlanul sikeresen megkapaszkodtak és igen sokszínű, folyamatos tisztségvállalás jellemezte őket. Rajtuk kívül nem ismerünk olyan arisztokrata családot, amelynek egyszerre lett volna háza az újkor folyamán Pozsonyban, Bécsben, Budán, Sopronban, Zágrábban, sőt még Varasdon is.
