Nem csupán az étkezés minősége lényeges: új kutatások szerint a génjeink kulcsszerepet játszanak abban, hogyan tudják megfékezni a bélbaktériumok tevékenységét, és így milyen mértékben védhetnek meg minket a különböző betegségektől.

A szervezetünk intelligenciája messze túlmutat a hétköznapi elképzeléseinken: a mikrobiomunk állapota nem csupán a táplálkozásunk eredménye, hanem génjeink is jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen baktériumok otthonául szolgálnak számunkra. Ez a komplex kölcsönhatás hozzájárulhat ahhoz, hogy megvédjük magunkat az elhízás és a cukorbetegség kockázataitól.

A bélrendszerünkben rengeteg, akár több billió mikroorganizmus található, amelyek együtt alkotják a bélflóránkat, vagyis a mikrobiomot. Ez a rejtett ökoszisztéma kulcsszerepet játszik az emésztési folyamatokban, támogatja az immunrendszer működését, befolyásolja a hormonháztartásunkat, és még a hangulatunkra is hatással van.

Amikor a bélflóra egyensúlya megbomlik – legyen szó antibiotikumok szedéséről, stresszes időszakokról, fertőzésekről vagy helytelen táplálkozásról – diszbiózis léphet fel. Ez a jelenség különféle panaszokat okozhat, például puffadást, irritábilis bél szindrómát, bőrkiütéseket és fáradtságot.

A bélrendszer egészségéről azonban gyakran úgy beszélünk, mintha kizárólag az étrendünk és a táplálékkiegészítők alakítanák. A "mikrobiom-barát" diéták, a probiotikumok és a különféle szuperételek hatalmas piacot teremtettek. Egy új, Sydney-ben készült kutatás azonban most árnyalja a képet: kiderült, hogy a génjeink is aktív szerepet játszanak abban, milyen bélbaktériumok élnek és szaporodnak bennünk - és ezzel meghatározzák, mennyire vagyunk védettek a krónikus betegségekkel, például az elhízással vagy a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.

A felfedezést a Sydney-i Egyetem Orvostudományi és Egészségügyi Kara, valamint a Természettudományi Kar kutatói végezték, és az eredményeket az EMBO Journal című tudományos folyóiratban publikálták. A kutatás során kiderült, hogy bizonyos emberek és állatok génjei képesek különleges, természetben előforduló peptideket, azaz alfa-defenzineket előállítani. Ezek a peptidek a bélflóra "kertészei" szerepét töltik be, mivel segítik a jótékony baktériumok fejlődését, miközben hatékonyan kiszűrik a káros mikroorganizmusokat.

"Több évtizede tudjuk, hogy a bélmikrobiom összefügg a cukorbetegségtől a depresszióig számos betegség kialakulásával, de eddig úgy tekintettünk rá, mintha csak passzív elszenvedői, egyfajta tehetetlen túszai lennénk ennek a folyamatnak" - magyarázta Dr. Stewart Masson, a tanulmány vezető szerzője. "Most viszont világossá vált, hogy a szervezetünk aktívan beleszól abba, hogyan néz ki a bélflóránk."

A kutatók egereken végzett kísérleteik során felfedezték, hogy bizonyos génváltozatok hatására az állatok fokozott mennyiségben termeltek alfa-defenzin nevű fehérjéket. Ezek a kis fehérje-molekulák kulcsszerepet játszanak a bélbaktériumok egyensúlyának fenntartásában, ami hozzájárult az egerek mikrobiomjának stabilizálódásához és egészségesebbé válásához. Ennek a folyamatnak köszönhetően a kísérleti állatoknál jelentősen csökkent az inzulinrezisztencia kialakulásának valószínűsége, amely a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri problémák egyik legfontosabb rizikófaktora.

A kutatás egyik irányítója, David James professzor úgy fogalmazott:

A DNS-ünk nem csupán a génjeinket örökíti át, hanem aktív szerepet játszik a bélmikrobiomunk egészségének fenntartásában is. Ezek a defenzin peptidek potenciálisan új, természetes gyógyszeralapanyagként szolgálhatnak a jövőben, segítve az elhízás és a cukorbetegség leküzdését.

A kutatók kezdetben az inzulinrezisztencia genetikai hátterét vizsgálták, de hamarosan észrevették, hogy bizonyos egerek, a genetikai felépítésük alapján, jelentősen ellenállóbbak a szénhidrátban gazdag táplálkozás következményeivel szemben. Ezeknek az egereknek a bélfalának sejtjei több defenzint termeltek, ami hozzájárult ahhoz, hogy védve maradjanak a gyulladásoktól és a bélflóra egyensúlyának felborulásától.

A defenzinek nemcsak az állatvilág sajátosságai, hanem az emberi testben is megtalálhatók, ahol az immunrendszer egyik legősibb védelmi vonalaként működnek. Ezek a peptidek kulcsszerepet játszanak a szervezet védekezésében a különböző kórokozók ellen.

"Az evolúció folyamán számtalan egyedi defenzin gén fejlődött ki, melyek mindegyike specifikusan céloz meg különböző kórokozókat. Ez a genetikai variabilitás biztosítja, hogy szervezetünk rugalmasan tudjon válaszolni a változatos kihívásokra" - emelte ki Dr. Masson.

A "legjobb bélflóra-helyreállító" kifejezés mögött nem egyetlen csodaszert kell keresni, hanem egy komplex, személyre szabott megközelítést, ami egyszerre érinti a táplálkozást, a probiotikumokat és az életmódot.

A mikrobiom nem gyógyszerekből építkezik, hanem a rostok és a természetes tápanyagok tápláló világán.

A kutatások (pl. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, 2023) szerint a változatos, növényi alapú étrend támogatja legjobban a hasznos baktériumokat.

Amennyiben antibiotikumos kezelésen estél át, vagy emésztési problémákkal küzdesz, a regeneráció felgyorsításában hasznos támogatást nyújthatnak a klinikailag tesztelt probiotikumok.

A mai világban elérhetőek olyan mikrobiom-analízisek, amelyek képesek feltérképezni bélflórájának összetételét. Ezek a tesztek segítenek azonosítani, hogy mely baktériumtörzsek vannak jelen túlsúlyban az emésztőrendszerében. Ennek tudatában személyre szabott étrendet és probiotikumokat választhatunk, amelyek hozzájárulhatnak egészségi állapotának javításához.

A kutatók a laboratóriumban mesterségesen előállított defenzin peptidekkel végeztek kísérleteket. Amikor ezeket az anyagokat olyan egereknek adták, amelyek nem tudták természetes módon előállítani a defenzineket, a bélrendszerük állapota megfigyelhetően javult, még akkor is, ha zsíros és cukros táplálékot fogyasztottak.

"Ez a kutatás rendkívüli reményeket ébreszt" - nyilatkozta Dr. Masson. - "A megállapítások arra utalnak, hogy a jövőben defenzin-alapú terápiákkal befolyásolhatjuk a mikrobiomot, így új lehetőségeket teremthetünk a cukorbetegség, az elhízás és akár a depresszió kezelésében."

Ugyanakkor a tudósok hangsúlyozzák: nem mindenki reagál egyformán. Bizonyos egértörzsek jól viselték a defenzin-kiegészítést, mások viszont nem - sőt, némelyiknél negatív hatások is jelentkeztek.

Ez a megfigyelés hangsúlyozza a személyre szabott orvoslás jelentőségét és szükségességét.

"Nem létezhet mindenki számára ugyanaz a megoldás" - figyelmeztet Dr. Masson. - "Meg kell értenünk, hogyan reagálnak az egyes emberek és az ő mikrobiomjuk a különböző kezelésekre - akár új típusú peptidekről, akár már forgalomban lévő gyógyszerekről van szó."

A kutatás új dimenziókat nyit meg a test és a bélflóra közötti kapcsolat megértésében. A mikrobiom nem csupán egy "bennünket körülvevő idegen világ", hanem egy szorosan összefonódott rendszer, amelyet génjeink irányítása alatt működik. Ez azt jelenti, hogy a jövő gyógyszerei és táplálkozási ajánlásai már nem csupán az étkezési szokásainkra fognak építeni, hanem figyelembe veszik azt is, hogy a szervezetünk genetikai háttere miként reagál ezekre az ételekre.