Szijjártó Péter figyelmeztetett arra, hogy Brüsszel két kockázatos intézkedés bevezetésére készül. A részletekről készült videóban kifejti aggályait és a lehetséges következményeket.
Brüsszel újabb két kockázatos gazdaságpolitikai lépésre készül, de a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy megóvja a hazai termelőket és a munkahelyeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben hangsúlyozta, hogy ez a védelem addig fennáll, amíg a nemzeti kormány a döntéshozói pozícióban van – számolt be az MTI.
Szijjártó Péter a minisztérium által kiadott közleményben arról tájékoztatott, hogy az EU-s külkereskedelmi tanács ülését követően a sajtótájékoztatón kifejtette: az Európai Bizottság az elmúlt évek során számos súlyos tévedést vétett. Ezek közé tartozik a vámok kivetése, az energiabeszerzéseket korlátozó intézkedések, szankciók és kedvezőtlen megállapodások, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kontinens gazdasága jelentős kihívásokkal néz szembe. Emellett figyelmeztetett, hogy Brüsszel két újabb, a magyar gazdákat és a munkahelyeket fenyegető káros döntést készül hozni.
Először is, még az idén tervezik az aláírást, és ezt követően azonnal életbe léptetnék az EU és latin-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Ez a megállapodás a jelenlegi állapotában komoly veszélyt jelenthet a magyar mezőgazdaság számára - hangzott el a tájékoztatón.
- húzta alá.
"Felszólítottuk Brüsszelt, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása előtt hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek képesek megóvni az európai gazdákat, beleértve a magyar termelőket is, ettől a fenyegetéstől. Ugyanakkor az Európai Bizottság olyan javaslatot terjesztett elő, amely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a kis tagállamok mezőgazdaságát és gazdáit."
Az Európai Bizottság kizárólag abban az esetben kíván védintézkedéseket bevezetni, ha a megállapodás végrehajtása az európai mezőgazdasági termelés 50%-át, vagy rendkívüli helyzetben 25%-át fenyegeti. Ugyanakkor a kisebb tagországok, amelyek részesedése az EU mezőgazdaságában öt százalék alatt van, nyilvánvalóan hátrányos helyzetben vannak, hiszen egy ilyen intézkedés leginkább a nagyobb tagállamok számára nyújtana megoldást – tette hozzá.


